Gombavizsgálat a Lehel Csarnokban a Váci út oldalán.
Gyakorlott gombaszakellenőrünk a vadon termő gombák szezonjához igazodva áll a vásárlók rendelkezésére.
A vadon termő erdei gombák gyűjtésének szabályai, jó tanácsai
fehér lemezű, galléros, bocskoros gombát ne gyűjtsünk, mert ez nagy valószínűséggel a gyilkos galóca;
mindig fonott kosárba, papírzacskóba, dobozba vagy rekeszbe gyűjtsük a gombát, mert nejlonszatyorban nagyon rövid idő alatt befülled, a benne lévő fehérjék bomlásnak indulnak, a belőle készült étel hasonlóan súlyos gyomorrontást okozhat, mint a romlott húsból készült ételek;
a különböző fajú gombákat mindig külön gyűjtsük, mivel ha mérgező gomba kerül az ehetők közé, akár az egész gyűjtött tételt meg kell semmisíteni;
a termőtest minden része fontos határozóbélyeg lehet, ezért tönkkel együtt szedjük le a gombát, hagyjuk rajta a gallért, ne pucolgassuk, figyeljük meg, milyen növényzet közelében szedtük (pl. sok faj csak bizonyos fafajták közelében tud létezni, így ez is segíthet az azonosításban);
még véletlenül se kóstolgassuk nyersen a gombákat (léteznek nyersen is fogyasztható fajok, de ennek eldöntését bízzuk hivatásos gombaszakellenőrre);
a gyűjtött gombát mindig mutassuk meg szakértőnek, ne könyvek vagy internet segítségével próbáljuk magunk beazonosítani;
soha ne vegyünk gombát házalótól, alkalmi árustól, még akkor sem, ha igazolást mutat (a piacokon kiállított igazolás csak a kiállítás napján és helyszínén érvényes!).
Tévhitek
Az egyre szélesebb körű tájékoztatás ellenére sajnos még mindig jellemzőek a súlyos, egyes esetekben halálos kimenetelű gombamérgezések, mivel sokan még mindig úgy gondolják, hogy megfelelő szakképzés nélkül is a biztos információ birtokában vannak, így tévedhetetlenül meg tudják különböztetni a fogyasztásra alkalmas gombákat a mérgezést okozóktól. Felhívjuk a figyelmet, hogy nem léteznek olyan örök érvényű szabályok, amelyek a laikus számára teljes biztonsággal megmutatják, hogy melyek a mérgező gombafajok, a közhiedelemben kézen-közön forgó információk egytől-egyig babonák, tévhitek!
Ilyen tévhitek például
”Ha az állat megeszi, és nincs tőle baja, akkor biztosan ehető.” – Nem így van! Még a csigarágott gomba is lehet mérgező!
”Kellemes illatú és ízű gomba biztosan ehető.” – Nem így van! A gyilkos galóca kifejezetten ízletes,
de mérgező!
”Az ezüstkanál megfeketedik a mérgező gombától.” – Nem a mérgezőtől, hanem a romlottól, tehát ha nem feketedik a kanál, attól még lehet mérgező a gomba!
A gombavizsgálat menete
A gyűjtött gomba teljes mennyiségét be kell mutatni, ki kell tenni a gombavizsgáló asztalra, nem elég egyet, vagy csak néhány darabot, mondván, hogy ”a többi ugyanilyen”.
A szakellenőr a bemutatott gombákat végignézi, szükség esetén felvágja, majd megállapítja a faj nevét, amennyiben ismert gombáról van szó (több ezer gombafaj létezik, a gombaszakellenőri vizsga feltétele kb. 200 faj ismerete, tehát nem biztos, hogy a bemutatott gomba meghatározható a helyszínen).
Ha a gomba fogyasztható, a szakellenőr visszaadja, és bejegyzi a gyűjtő személy adatait (név, cím, elérhetőség) a gombavizsgálati naplóba. Léteznek feltételesen fogyasztható gombák, erről a gombavizsgáló minden esetben tájékoztatja a gyűjtőt, pl. fogyasztás előtt 20 perc hőkezelés szükséges, amit kötelező betartani, mivel az ilyen gomba hőre bomló méreganyagot tartalmaz, amely főzés hatására kioldódik, így a 20 perc elteltével, a főzőlevet elöntve biztonsággal fogyasztható.
Ha a gomba ismeretlen fajú, nem egyértelműen meghatározható, fogyasztásra alkalmatlan, vagy mérgező, a gombát a szakellenőr nem adja vissza, kötelessége azt az emberi élet védelme érdekében elvenni a gyűjtőtől!